Csővezetéki szerelvények és elterjedt technológiai szelepek
Az előző bejegyzés alapján úgy érzem elég sok olvasó elkezdett érdeklődni a téma iránt és ha ezt olvasod akkor valószínűleg te is az ő táboruk létszámát erősíted. Ahogy a címben is olvashatod ebben a bejegyzésben komoly hangsúly lesz azon, hogy amit csak érdemes megtudhass a csővezetéki szerelvényekkel kapcsolatban és az automatizált rendszerekben elterjedt technológiai szelepekről.
Mit is kell tudnunk a csőszerelvényekről?
Ezek azok az elemek amelyeknek igencsak nagy jelentősége van, mondhatom kulcsfontosságúak is, hisz azért felelősek, hogy esetenként nyitják, zárják, és szabályozzák a közeg áramlását, de mellette még meg kell említenem, hogy ellenőrző és biztonsági funkciót is betöltenek. Hogy mik is tartoznak a csővezetéki szerelvényekhez? Vagyis miket nevezhetünk ennek? Idetartoznak a különféle szelepek, csapok, tolózárak és a hőtágulás-kiegyenlítő elemek is. De hogy az üzemelésük kapcsán hogyan is segítik a munkánkat a csőszerelvények s milyen szerepet töltenek be, ezt csoportosítani is tudjuk az alábbiak szerint:
Záró szerelvények, ide tartoznak például a tolózárak, csapok, gömbcsapok, pillangó- és membránszelepek. Ezekre az a jellemző, hogy üzemi állapotukban vagy teljesen nyitottak, vagy teljesen zárt helyzetbe vannak. Végül is az lenne a fő követelmény velük szemben, hogy ha nyitott helyzetben vannak, akkor az áramlást egyáltalán ne tudják zavarni és lehetőleg csak minimális nyomásesést okozhassanak.
A következő amit megemlítenék, az az áramlást szabályozó szerelvények csoportja. Miket sorolhatunk ide?
Ebbe a csoportba tartoznak a ferdeülékű, sarok, és tűszelepek valamint a pillangószelepek. Most joggal kérdezheted, hogy mire valók ezek, hisz nem mindenki ismeri milyen funkciót is tudnak betölteni.Arra szolgálnak, hogy nyitott és zárt állás között folyamatosan állítható helyzetben az áramlást irányváltoztatással, szűkítéssel vagy ha kell épp a kettő kombinációjával fojtani tudják.
Visszaáramlást gátló szerelvények (visszacsapó szelepek, torlócsappantyúk)
Megakadályozzák a közeg visszaáramlását a csővezetékrendszerben. Az egyik irányban zárják, a másik irányban nyitják az áramlás útját. Vannak még a nyomáshatároló biztonsági szerelvények. Lehet elég bonyolultnak tűnik többek számára, hogy mit is takarhat ha ezeket említem, pedig egyszerűen mondva, ezek a nyomáshatároló szelepek. Ezek felelősek abban, hogy ellássák a rendszer védelmét, ha a megengedettnél nagyobb nyomásnövekedés következne be. Ha a közeg nyomásnövekedése a beállított nyitónyomást eléri, akkor ezek a szelepek úgymond önműködően kinyitnak, majd a nyomáscsökkenést követően ugyan úgy önműködően zárnak is. Végül, de nem utolsósorban említést tennék még az üzemvitelt szabályozó szerelvényekről. ezekről azt jó tudnunk, hogy a folyamatirányítás automatikus rendszeréhez tartozóan szabályozni tudják a nyomást, a hőmérsékletet, és mennyiséget, szintet. Ezen ismertetőből is látszik, hogy a technológiai szelepeknek rendkívül nagy az alkalmazási területe.
Amit még a címben jeleztem, hogy szeretném ismertetni, ezek az automatizált rendszerekben elterjedt technológiai szelepek, hiszen ezeknek is igencsak nagy jelentőségük van az egyes a rendszerekben.
Jó ha tudjuk, hogy ezekben az automatizált rendszerekben, inkább jellemzően azok a technológiai szelepek terjedtek el jobban, amelyeket a különféle közegek, itt ezalatt értem például a víz, a semleges gázok, illetve gőzök, vagy olajok, oldószerek, vegyszerek, esetleg a folyékony élelmiszeripari alapanyagokat, melyeknek a nyitásához és zárásához egyaránt alkalmazhatóak. Idetartoznak az ülékes szelepek és a membránszelepek melyeknek azt a változatát ami elektromos vezérlésű mágnesszelepeknek is szokták nevezni, s gondolom így már többek számára is ismertebb.
Ezen ismertetőből is látszik, hogy a technológiai szelepeknek rendkívül nagy az alkalmazási területe.
Amit még a címben jeleztem, hogy szeretném ismertetni, ezek az automatizált rendszerekben elterjedt technológiai szelepek, hiszen ezeknek is igencsak nagy jelentőségük van az egyes a rendszerekben.
Jó ha tudjuk, hogy ezekben az automatizált rendszerekben, inkább jellemzően azok a technológiai szelepek terjedtek el jobban, amelyeket a különféle közegek, itt ezalatt értem például a víz, a semleges gázok, illetve gőzök, vagy olajok, oldószerek, vegyszerek, esetleg a folyékony élelmiszeripari alapanyagokat, melyeknek a nyitásához és zárásához egyaránt alkalmazhatóak. Ezeket nagyon széles körben tudjuk alkalmazni. Például aszerint, hogy a szelepekben felhasznált anyagok, tömítések ellenállósága, a használt közeg nyomása, és milyen a szelep névleges átmérője, átáramlása, ezek lehetnek a meghatározóak a helyes kiválasztás alkalmával.
Nézzük meg akkor még csak röviden a leggyakrabban alkalmazott technológiai szelepeket. ezek az úgynevezett elektromos, direkt vezérlésű, ülékes szelepek. Általában a kisebb átmérők esetén inkább elektromos, vagyis direkt vezérlésű szelepeket alkalmaznak szívesebben, amelyekről tudnunk kell hogy kialakításukban és működésükben is eltérőek. Csak felsorolásként, ezekről most részletesen nem írnék a három szelep: EAV típusú szelep, ETV típusú szelep és a harmadik az EDV típusú szelep. A bejegyzés remélem eléggé érthetőre sikerült és fontosnak is tartottam ezt, mivel úgy gondolom, hogy mos is lényeges témákat érintettem. Ugyanis szerettem volna olyan információkat átadni, hogy jobban megismerhessük, hogy a csőszerelvények akárcsak az üzemelésben betöltött szerepük szerint milyenek lehetnek. Vagy azzal kapcsolatban, hogy az automatizált rendszerekkel milyen technológiai szelepek terjedtek el. Remélem azt, hogy a most megszerzett információkat tudod majd kamatoztatni a hétköznapok folyamán is.
