Mit kell tudnunk az építőegységekről?

Egy újabb témával jelentkezem a pneumatikus rendszerekkel kapcsolatosan. Igaz elég sok információval rendelkezel mára már ebben a témában, de mégis úgy gondoltam, hogy egy érdekes és  egyben fontos dologról is csemegézhetek még. Ezúttal a hidropneumatikus rendszerekkel kapcsolatban fogsz információkhoz jutni.

Építőegységek

Nézzük, hogy mikor is érdemes pneumatikus működtetésű munkahengereket alkalmaznunk?Például célszerű lehet akkor, ha a terhelés 30000 N (azaz 3000 kp) maximumon van  gyors mozgás esetén. E fölötti terhelés után már nem éri meg ezt használni már csak azért sem, mert nem mondhatjuk gazdaságos megoldásnak. Van más is ami miatt nem nagyon ajánlott ilyen pneumatikus hajtásokat alkalmazni, mivel ezt korlátozhatja a sűrített levegőnek a  kompresszibilitása. Mit  is jelent ez? Kérdeznéd most biztosan. Ezen a levegő összenyomhatóságát értettem. Hisz ebből kifolyólag  tapasztalhatjuk is, hogy kis sebességű, úgynevezett előtolómozgások nem igen nagyon valósíthatóak meg a pneumatikus rendszerekkel. ezért megállapíthatjuk, hogy nem mindig előny a levegő összenyomhatóságát kihasználni, van mikor ez hátrányt is jelenthet.

Melyik rendszert használjuk?

Ezért szoktuk azt ajánlani, hogy akár mindkét rendszert  is használhatjuk egyszerre, vagyis ez a hidraulikus és pneumatikus energiaátvitel variálásával  történhet, mivel  így mindkét rendszer előnyeit ki tudjuk használni. Hogy hogyan is alakul ez a gyakorlatban, ha ezt a változatot választjuk? Ilyenkor a működést a pneumatikus henger végzi, a sebesség vezérlése pedig a hidraulikus henger feladata lesz. Ezért lehet az, hogy az egyszerű pneumatikus vezérlőelemek használatával már nagy erőkifejtést is el tudunk érni akkor is, ha a henger mérete nem nagy.

Nézzük meg, mit kell tudnunk a  hidropneumatikus átalakítóról?

Mint említettem, van olyan lehetőség, hogy mindkét rendszert kombinálva használjuk fel a munkánk során. Ehhez ad segítséget a  hidropneumatikus átalakító vagy más néven a nyomásátalakító. Ez az olaj és a sűrített levegő összekapcsolásával alkot egy használható rendszert. Hogyan is működik ez? A levegőnyomás hatására a tartályban lévő olaj kiszorul és ekkor egy fojtó-visszacsapó szelepen keresztül, amelynek a keresztmetszetét állítani is tudjuk, máris átáramlik a munkahengerünkbe.
Ezzel elérjük az egyenletes sebességű mozgást,mert ezt a dugattyúrúd a hengertérbe vezetett folyadék hatására meg tudja valósítani.

Működik ez visszafelé is?

Igen, működik. Ekkor a dugattyúnak a  visszafutását a rúdoldali térbe vezetett sűrített levegővel tudjuk biztosítani, mégpedig úgy, hogy a tartály újra feltöltődik azzal az olajjal amelyik a dugattyútérből áramlik bele. Azonban azt meg kell jegyeznem még, hogy ilyenkor nem jelentkezik nyomásnövekedés a hidropneumatikus átalakítónál.

Kicsit részletesebben:

A következő amit szeretnék bemutatni az a hidropneumatikus előtolóegység. Mi is ennek a szerepe és hogyan működik?
Ebben az esetben a hidraulikus hengert két pneumatikus henger közé építik be. Ez azért jó megoldás, mivel kiegyenlíthetjük a a henger  dugattyúrúdjára ható hajlítónyomatékot. Ám fontos tudni, hogy ezeket az úgynevezett  előtolóegységeket  önmagukban is kombinálhatjuk. Ezért van az, hogy a különböző pneumatikus egységekhez, ( mint például a henger, vagy a szelep) megfelelő hidraulikus hengert is tudunk választani.

Ha az előtoló egységről beszélünk, akkor ezen a szelepeket is értjük. Mint azt már tudjuk az előző bejegyzésekből is, hogy a pneumatikus vezérlések jeladókból,vezérlőelemekből és végrehajtókból állnak, s tulajdonképpen a jeladó és a vezérlőelem az, ami meghatározza a végrehajtónak a működését is.
Épp ezért nevezzük ezeket egyszóval, irányítóelemeknek.S hogy mi a szerepük? Igencsak fontos, hisz ezek az irányítószelepek azok, amik meghatározzák az áramló levegőnek a mennyiségét, az útját és a nyomását is.

Legkönnyebben úgy tudnám bemutatni ezeket  az irányítóelemeket, hogy a  funkciójuk szerint hogyan sorolhatók be. Eszerint öt csoportot különböztetünk meg, melyek a következők:
-  Útszelepek (útváltók)
-  Záró szelepek
-  Nyomásirányítók (nyomásszelepek)
-  Áramirányítók (áramlásszelepek)
-  Elzáró szelepek

Ezekről a szelepekről és a működésükről is lehetne még rengeteg hasznos információt közölni, hogy hogyan működnek és miért hasznos ha ismerjük a felhasználási területüket. De a mai bejegyzésbe ez  csak a megemlítés szintjén fért bele. Remélem azért néhány fontos és érdekes információval most is tudtam szolgálni annak érdekében, hogy minél jobban megérthessük a pneumatikus rendszerek működését.