Szennyeződések a sűrített levegőben

Már-már rengeteg mindent tudsz a pneumatikával kapcsolatban és azon belül a sűrített levegőről is, viszont ismét egy olyan témát szeretnék kifejteni neked, amely rendkívül előnyös ha tudod. Tehát úgy gondoltam, hogy mindenképp érdemes tudnivalóként  elmondani azt,hogy  hogyan tudnád eltávolítani a szennyeződéseket a sűrített levegőből, és milyen problémákat jelenthet esetleg, ha nem volt megfelelő az elkészítés. De még arról is kaphatsz konkrétabb információkat, hogy a sűrített levegőt, hogyan tudod szárítani és az egyes szárítási módokról mit érdemes tudnod. Tehát szerintem ismét egy olyan érdekes témával ismerkedhetsz meg, amely által remélem, sok információt fogsz tudni szerezni.

Szennyeződések? Most ez gond?

Ha te is találkoztál már azzal a problémával, hogy esetleg a sűrített levegődben valamilyen olyan anyag is megtalálható volt, amelynek nem kelletett volna, akkor erre  a cikk részre nagyon figyelj. Ugyanis a gyakorlatban jelentős problémát okozhat az, ha a sűrített levegő tisztasága kifogásolható, tehát ez fontos követelményként említendő. Nem tehetünk kivételt por, rozsda, esetleg olaj, s egyéb nedvesség között sem, ugyanis valamennyi egyaránt képes meghibásodáshoz vezetni és az elemeket a garantált élettartam idő előtti tönkremenéséhez vezetni. Ezért is emeltem ki már több bejegyzésben is azt, amikor a sűrített levegőről volt szó, hogy kimondottan nagy hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a levegő nedvességtartalma megfelelő legyen. Víz (nedvesség) a kompresszor által beszívott levegővel kerül a léghálózatba. A levegő nedvességtartalma függ annak relatív páratartalmától, melyet a hőmérséklet és az időjárási helyzet is  befolyásol.

 

Milyen sűrített levegő szárítási módok léteznek?

• Abszorpciós szárítás
• Adszorpciós szárítás
• Hűtőszárítás

Abszorpciós szárítás

Erről az eljárásról  ki kell jelentenem azt, hogy tisztán abszorpciós szárításként kell megemlíteni. Ha ezt a folyamatot alkalmazzuk akkor tudnunk kell az alap működését is. Arról azt érdemes tudni, hogy a sűrített levegőt át kell vezetni az úgynevezett szárítóanyag rétegen keresztül. Mivel ez a szárítóanyag réteg fogja nekünk a szükséges vizet, vízgőzt lekötni, tehát emiatt érhetjük el azt, hogy teljesen alkalmas legyen a sűrített levegő a felhasználásra. Találkoztam már olyan ügyféllel, aki még majdnem büszkén említette meg azt, hogy ő ezt a szárítóanyag réteget hosszú ideig használta. Ez rendkívül veszélyesnek is mondható, ugyanis nagyon fontos az, hogy a telített szárítóanyagot eltávolítsuk. Persze van erre automatikus módszer is, meg kézi is. Tehát még ebben a kétfajta lépésben is dönthetsz, hogy neked milyen lenne a megfelelő.

Milyen időnként cseréljem?

Én úgy javaslom, tapasztalatomból következtetve, a használódástól függően persze, évente 2-4 alkalommal minimum javasolt a cserélése, vagy utántöltése. Én azért ajánlanám ezt a szárítási módot, mivel nem csak a vizet, vízgőzt választja le, hanem egyidejűleg az olajgőzöket, olajszármazékokat is. Persze ehhez kapcsolódóan megemlítendő az is, hogy a nagy olajmennyiséggel bíró közeg az egész szárítóra hatalmas veszélyt jelent, ha ilyen közeget akarunk használni, akkor célszerű finom szárítót is felszerelni.

Adszorpciós szárítás        

Ahogy az  előzőekben is megemlítettem, hogy milyen módszerekről  beszélünk, ez az eljárás már nem kémiai, hanem fizikai eljárásként említendő. A szárítótöltet porózus, nagy felületű anyag, általában 100 % sziliciumdioxid. Ezt az anyagot “gél”-nek nevezik. Ennek a gélnek feladata az, hogy a vizet, vagy vízgőzt elnyelje miközben a levegő a szárítóbetéten átáramlik. Persze erről a gélről is illik tudni, hogy nem véges az elnyelőképessége, persze ha telítődött, akkor egyszerű művelettel újra generálható ez. A töltet kiszárítása a felmelegített levegő átfutásával történik meg a gyakorlatban.

Hűtőszárítás

Ez a szárítási módszer azon az elven működik, hogy a harmatpont hőmérsékletre hűti a levegőt.  A harmatpont hőmérséklet az a hőmérséklet, melyre a gázt lehűtve, a benne lévő vízgőz kondenzátum formájában lecsapódik. Ha ezt akarod használni akkor fontos tudnod azt, hogy ahogy a szárítandó levegő beáramlik a levegő-levegő hőcserélőbe, akkor itt találkozik a hűtőből érkező száraz hideg levegővel és ennek köszönhetően már előhűtötté is vált a beérkező meleg levegő. A hűtésnek a következtében lecsapódik az olaj és a víz és ezt a hőcserélő a csapadékleválasztóba vezeti. Viszont a már előhűtött levegő az tovább halad a hűtőaggregáton és a hőmérséklete már 1,7 Celsius fokra csökken. Itt a még a levegőben esetlegesen benne maradt olaj maradványokat és vízkondenzátumot másodszor is leválasztják. S ezután a már meglévő sűrített levegőt finomszűrőn vezetjük át, hogy a szennyeződések leválasztásra kerüljenek.