Mit érdemes tudni a sűrített levegőről? Tudj meg mindent a sűrített levegővel kapcsolatban!

Ha sűrített levegőről beszélünk, talán kezdjük az alapokkal. A sűrített levegő elmondhatjuk, hogy  az egyik  legrégibb energiaforma, amelyet az ember felismert és saját teljesítményének, munkavégzésének  fokozására felhasznált. A sűrített levegő nagyon biztonságosan használható, hisz alapvetően robbanás és tűzbiztos, így nem szükséges drága biztonsági berendezések használata mellette. Hol használjuk ezt a technológiát, hogyan működik, hogyan lehet előállítani? Mint említettem az előző cikkben, a sűrített levegőt főleg az iparban a gyártástechnológiában használjuk. Amit elmondhatunk róla, hogy a  sűrített levegő tiszta energia, viszont ahhoz, hogy előállíthassuk elsősorban elektromos áramra van szükség. Az áram használata pedig az anyagiak miatt nem olcsó ezt tudjuk, de megtérülhet a befektetett költség, ha mégis ezt a  technológiát válasszuk. Lényeges, hogy a sűrített levegő a hőmérséklet-változásokra érzéketlen, ezért lehetővé teszi  hogy biztonságosan lehessen alkalmazni akár különleges hőmérsékleti viszonyok között is. Ami mellette szól még, hogy a  pneumatikus motor teljesítmény/tömeg aránya sokkal kedvezőbb a villamos motorokénál, ami kézi szerszámoknál igen előnyös.

Hogyan tudjuk előállítani?

Ahhoz, hogy sűrített levegőt tudjunk előállítani, szükséges légsűrítőket azaz kompresszorokat használni. Ezek segítségével aztán  az atmoszférikus levegőt a kívánt nyomásértékre tudjuk sűríteni és a  szinte csak kizárólag forgó mozgásból származó mechanikus energiát pneumatikus energiává alakítják át. Aztán a  központi sűrített levegőellátás biztosítja. hogy az ilyen elven működő gépekhez, berendezésekhez, vezérlőrendszerekhez  szükséges energia eljusson.

Alkalmazott , üzemi nyomásszint szerint csoportosíthatjuk. Ezek szerint kis nyomás (0,2 bar alatt): kizárólag irányítástechnikai feladatokra használják, normál nyomás (0,2–2 bar között): irányítástechnikai, mérési feladatokra  mint például membrános elemek, s a következő csoport a nagynyomású elemek (mely a 2–10 bar között) ipari pneumatika, automatizálási feladatokra használható ez ma a napjainkban leginkább elterjedt nyomásszint.

Végül meg kell még említenünk, hogy vannak az extra nagy nyomású elemek (10 bar felett) amit csak igazán nagy teljesítménysűrűség igénye esetén  használják pl. motorindítás, vagy a repüléstechnikában. Viszont az természetesnek is mondható, hogy a  nyomás növelésével növekedik a pneumatikus rendszer sérülése miatt bekövetkező roncsolás mértéke is, épp a levegő összenyomhatósága miatt. Így megállapítható, hogy a mozgó, és súrlódó elemek tömítése is egyre nagyobb problémát jelent ha az extra nagy nyomáson használják. Mint tudjuk a  sűrített levegő áramlási sebessége viszonylag magas, ezért így lehetővé teszi nagy munkasebességek elérését is, például a pneumatikus munkahengerek dugattyúsebessége  1-2 m/sec nagyságrendű.

Ahhoz, hogy a felhasználókig el tudjon jutni ez a sűrített levegő a kompresszortelepről, kiépített csővezetékre van szükség . Egy kompresszornak azonban nem kell állandóan üzemelnie ahhoz, hogy a sűrített levegő folyamatosan rendelkezésre álljon. A sűrített levegő tartályban tárolható és onnan elvezethető, illetve tartályokban szállítható.Természetesen vannak mobil kompresszorok is, például olyan gépekhez, ahol a helyváltoztatás lehetősége is fennáll. Nagyon fontos, hogy figyelni kell a sűrített levegő tisztaságára. Ettől lehet hosszú élettartamú  a berendezés , és arra is, hogy a különböző légsűrítőket hogyan tudjuk helyesen , szakszerűen alkalmazni.

Ha különböző szennyeződések, például olaj, rozsda, por vagy nedvesség jelenik meg az előállítása közben, ez a pneumatikus azaz a sűrített levegővel működő berendezéseknél kopást, lerakódást okoz, de ez szűréssel eltávolítható  mert egyébként meghibásodásához vezethet, valamint okozhatja a hozzácsatlakoztatott elemek idő előtti elromlását is. Miből is áll ez a sűrített levegős hálózat? Első a  légtartály ( vagyis maga a tároló), aztán a szárító, csővezeték hálózat, különböző szűrők, végül a nyomáscsökkentők. Nem is hinnénk, hogy milyen sokoldalúan és sok területen felhasználható, úgy mint például a faipari gépek, autóipar és szerviz gépek, festés, de sorolhatnánk még tovább is.

Nézzük meg, hogy mit tudunk a  sűrített levegővel működtetett rendszerek hatásfokával kapcsolatban?

Hatásfokát tekintve elmondható, hogy a  sűrített levegővel működtetett rendszerek alacsony energiahatékonysága több veszteség miatt is bekövetkezhet. Hogy melyek ezek, nézzünk néhány példát rá: a kompresszor sűrített levegőjének visszahűtése ami ez arányaiban a legnagyobb veszteség, viszont a felesleges hőenergia akár a létesítmény fűtésére is fordítható. Aztán a kompresszor be- és kikapcsolási úgynevezett „üresjáratai”, a léghálózat rendszer nyomáseséséből vagy szivárgásából fakadó veszteségek. A rendszer hatásfokát csökkentő tényező lehet még a pneumatikus elemeken bekövetkező nyomásesés (itt gondolunk a szűrőkre , a nyomásszabályzóra), vagy a munkavégző elemek súrlódási veszteségei. Szintén idesorolható még a munka végeztével a munkahengerben maradt nagynyomású levegőnek a kiengedése a szabadba. Végül elmondhatjuk, hogy átlagos esetben az egy munkafolyamatra számított  hasznos munka nem éri el a befektetett energia 10%-át sem!