Pneumatikus végrehajtók
Egy újabb olyan téma a pneumatikus rendszerekkel kapcsolatosan, amiről jó, ha még többet megtudunk. Ebben a bejegyzésben tehát ismerkedjünk meg a pneumatikus végrehajtók szerepével. Ha közelebbről is megismerjük a működésüket, akkor rájövünk, hogy nem is annyira bonyolultak, ezek, mint elsőre gondolnánk. Fontos szerepük van, ha a mindennapos munkánk során ilyen eszközöket használunk, épp ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy jó, ha belelátunk abba is, hogy miként működnek.
Mik is azok a pneumatikus végrehajtók?
Mit nevezhetünk végrehajtóknak? Mint tudjuk, a pneumatikus energiát a munkahengerek, illetve a légmotorok alakítják át egyenesvonalú, vagyis forgómozgássá. Nézzük akkor előbb az egyenes vonalú mozgást végző végrehajtókat, másnéven a munkahengereket. Egyenes vonalú mozgást létre lehet hozni elektronikus elemekkel is, végül is megoldás lehet ez is, de el kell monani, hogy sokkal drágább mintha pneumatikus munkahengereket alkalmaznánk. Ezért is érdemes átgondolni melyiket válasszuk mielőtt még üzembehelyeznénk.
Egyszeres működtetésű munkahenger
Mit is jelent ez? Egyszerű a válasz, az egyszeres működtetésű munkahengerek esetében csak az egyik hengertér kap energiaellátást. Épp ezért van az, hogy csak egy mozgásirányban végezhetnek munkát, a sűrített levegő bevezetéstől, vagyis a dugattyúoldali, illetve a rúdoldali tértől függően. Akkor hogyan oldható meg a másik irányba való mozgás, kérdeznék most persze sokan! A dugattyú mozgását a másik mozgásirányba rugóerő, vagy egy külső terhelő erő biztosíthatja.
Bővebben fogalmazva, az a beépített rugó úgy van méretezve, hogy megfelelő, és nagy sebességgel tudja vinni a dugattyút alaphelyzetbe. Ennek a beépítet rugónak a szerkezeti hossza viszont korlátozza az egyszeres működtetésű munkahengerek lökethosszát. Épp ezért van, hogy általában ezeknek a hengereknek a lökethossza rövidebb, amit mutat az is, hogy körülbelül, 100 mm lökethosszig használatosak.
Hol használhatjuk ezeket?
Elég széles a felhasználási körük, erre mondok most példát. Használhatjuk ezeket a végrehajtókat például sajtolásra, kilökésre, adagolásra, vagy emelésre.
Membránhenger
Mire is való a membrán? Egy rugalmas anyagról van szó, ha a beépített membránra gondolunk, ami tulajdonképpen a dugattyút helyettesíti. Meg kell említenem, hogy nincs szükség ebben az esetben külön tömítésre, mivel súrlódás csak a membrán nyúlása folyamán léphet fel. Az egyszeres működtetésű henger után most nézzük a másik változatot.
Kettősműködtetésű munkahenger
Ennél a munkahengernél értelemszerűen az előzővel ellentétben, a bevezetett sűrített levegő energiája a kettősműködtetésű munkahengernek a dugattyúját két irányban tudja mozgatni. Így lehetséges az, hogy a dugattyú előre, illetve visszafutásnál meghatározott nagyságú erőt fejt ki.
Alkalmazási területük
Felvetődik a kérdés, hogy hol tudjuk ezeket alkalmazni leginkább? A kettősműködtetésű hengerek alkalmazása ott lehet főként a legjobb megoldás, ahol a dugattyúnak visszafutáskor is munkát kell végeznie. A lökethosszával kapcsolatban elmondhatom, hogy ez elvileg szinte korlátlan, ám a dugattyú első véghelyzetében a dugattyúrúd kihajlását érdemes figyelembe venni. A tömítéssel kapcsolatban azt tudom javasolni, hogy itt, ennél a hengernél is alkalmazhatunk tömítőgyűrűket, vagy dugattyúval, illetve membránnal is megoldható.
De mi a helyzet itt a löketvég csillapítással? Ha például nagy tömeg mozgatását kívánjuk megoldani a kettősmüködtetésű munkahengerrel, a dugattyú löketvégi merev ütközése során előfordulhat, hogy a hengerfedélen károsodást fog okozni nekünk. Ezért is van arra szükség, hogy a löketvégnél valamilyen féle csillapítást építsenek be. Ilyen lehet például az a megoldás, mikor még a véghelyzet elérése előtt egy fékdugattyú elzárja a hengertérben lévő levegő szabad kiáramlását. Így az csak a hengerfedélben elhelyezett fojtó- visszacsapó szelep változtatható keresztmetszetű fojtásán tud majd tovább haladni. Ezért gondoljuk csak át, hogy a keresztmetszet csökkenéséből adódóan meg fog nőni a hengertérben a nyomás, és így a dugattyú lassan fékezve fogja elérni a véghelyzetet. Ha a dugattyú ellenkező irányú mozgást végez, akkor a beáramló levegő ismét a visszacsapó szelepen keresztül jut be a hengertérbe.
Vannak azonban még különlegesnek nevezett kettősműköddtetésű hengerek is,például a dugattyúrúd nélküli hengerek, tömítőszalagos hengerek, az átmenő dugattyúrudas munkahengerek. Ezek ismertetése is megér majd egy újabb bejegyzést Természetesen lehetne erről a témáról, mint említettem, még bővebben is beszélni, de remélem hogy ez a mai írásom is segített abban, hogy jobban megismerhessük a pneumatikus rendszerünk működését. Hisz ezek alkalmazásával könnyebben és hatékonyabban tudjuk a munkánkat végezni.