Pneumatikus Végrehajtók - Összefoglaló

Már számtalan bejegyzésben ismertettem eddig is a pneumatikus rendszer alapjait, hogy könnyebben el tudj igazodni a velük kapcsolatos dolgokban. S így  megismerhesd, jobban hogyan épül fel ez a rendszer és a működési elveiket megérthessük. Most összefoglalóként nézzük át újra, hogy mit is kell tudnunk ezen belül a pneumatikus végrehajtókról?

Miket  is nevezünk pneumatikus végrehajtóknak? S mi célt szolgálnak a munkánk során, hogyan tudjuk hasznosítani? Azt már megtudtuk, hogy légmotorok és munkahengerek segítenek a pneumatikus energiát  egyenesvonalú forgómozgássá átalakítani. Itt említettem meg tehát előzőleg is már, az egyenes vonalú mozgást végző végrehajtókat, vagyis más néven,  ahogy talán többen  ismerhetitek  a munkahengereket.

A munkahengereknek is nagyon sok fajtája van, ezen belül beszéltem már,  s le is írtam melyek lehetnek ezek, akkor most nézzük át újra. Az első, amit megemlítenék, az  egyszeres működtetésű munkahenger. Ennek a lényege, hogy itt  csak az egyik hengertér kap energiaellátást s így csak egy mozgásirányban végezhetnek munkát. S hogy ezeket a végrehajtókat  hol is alkalmazzák? Elsősorban a  kilökésre, sajtolásra, vagy emelésre esetleg adagolásnál lehet rá szükségünk. Szintén egyszeres működtetésű munkahenger még a membránhenger. Ez igencsak egyszerű elven működik, hisz van egy beépített membrán, amiről elmondhatjuk, hogy az anyagát tekintve rendkívül rugalmas anyagból készül és ez tulajdonképpen a dugattyút képes ezáltal helyettesíteni. Tehát már külön tömítésre nem is lesz szükségünk.

Ezeken kívül van a másik rész, amiről szintén beszéltem már sokkal bővebben és részletesebben az elmúlt időben, ez a kettős működtetésű munkahengerek csoportja. 

Itt megjegyezném, hogy az előző munkahengerekkel  ellentétben nem egy irányba, hanem ennél a változatnál  a bevezetett sűrített levegő energiájával  a kettős működtetésű munkahenger dugattyúját két irányban is tudja mozgatni. Ez akkor lehet jó megoldás számunkra és ott tudjuk leginkább alkalmazni a munkánk során, ahol  a dugattyúnak a visszafutásakor is kell munkát végeznie. Elmondhatjuk, hogy ebben az esetben a dugattyú egy meghatározott  nagyságú erőt tud kifejteni előre és visszafutásnál is.

Itt is most csak összefoglalásként sorolnám fel a különböző lehetőségeket és néhány szóban elmondom a működésével kapcsolatos tudnivalókat. A kettős működtetésű munkahengerekhez tartozik a munkahenger löketvégi csillapítással fogalma. Hogy mit is takar ez? Ez akkor lehet lényeges kérdés, ha a munkahengerünket esetleg nagy tömegek mozgatására használjuk. Hisz biztos tapasztaltad már ezt te magad is, hogy a dugattyú löketvégi merev ütközése akár nagyfokú károsodást is okozhat a  hengerfedélen. Épp ezért van szükség ennek a csillapítására, vagyis hogy el tudjuk kerülni ezt a problémát.

Aztán mindenképp meg kell még említenem, hogy vannak úgynevezett, különleges kettős működtetésű munkahengerek is. Ezekkel kapcsolatban is részletesen írtam már előzőleg, de vegyük most számba megint, hogy melyek is  tartoznak ide. Először is a dugattyúrúd nélküli hengereket említeném meg. A működési elveik alapján három csoportba sorolhatóak, mégpedig vannak a szalag- vagy kötélvontatású hengerek, a tömítő szalagos hengerek és olyan hengerek, amik mágneses csatlakozással "szánnal" működtethetők. Ezekről most nem írnék bővebben, hisz pontos leírásokat adtam mind a három fajtával kapcsolatban, akinek esetleg ezekre lenne épp szüksége, azt tudom javasolni, hogy keresse vissza bátran az elmúlt hetek bejegyzéseiben.

Továbbfolytatva a munkahengerek ismertetését ejtsünk néhány szót még a következő fogalmakról is, mint például az átmenő dugattyúrudas munkahengerről. Ennek a lényege, hogy az átmenő dugattyúrudas munkahengernek  mind a két oldalán dugattyúrúd van. Elmondhatjuk, hogy a  dugattyúrúd már igen csekély  oldalirányú terhelést is képes felvenni.

A következő a forgatóhenger, melyről jó, ha tudjuk, hogy ennek a dugattyúrúdja tulajdonképpen meg van hosszabbítva és fogasléccé alakított. Aztán ez a  fogasléc egy fogaskerékhez kapcsolódik, s így tudja az egyenesvonalú mozgást forgómozgássá átalakítani. De ide sorolhatóak még a forgólapátos hengerek, melyek korlátozott szögelfordulásra alkalmasak. A forgólapátos henger nagy előnyének mondhatjuk, hogy az elfordulási szöge nagyon  könnyen állítható.

S így a végén megemlítem még, hogy ezeken kívül bizony vannak még olyan egyedi kivitelezésű hengerek is, amelyeket egy-egy cég, vagy vásárló külön kérésére gyárthatnak le, amiket aztán  különleges igénybevételek esetén használhatnak fel a munkájuk során a készíttetői.

Remélem így a bejegyzés végéhez érve, most is tudtam segíteni, és sikerült újra körüljárnunk ezt a témát és összefoglalni azokat az alapfogalmakat, amelyekkel már megismertettelek korábban.