Összefoglaló - Pneumatikus rendszerek - Szelepek 3. rész

Két bejegyzésben foglalkoztam már összefoglalóimban a pneumatikán belül a szelepekkel, de mivel ez igen nagy témakör, még ebben a mai írásomban is folytassuk ezt a sort, hogy még közelebb kerülhessünk ezekhez a fogalmakhoz és jobban megismerhessük a működési elvüket. Vágjunk is akkor most bele. Ismételjük át amit eddig már megtudhattunk a  szelepekkel kapcsolatban. 
 
A gyorslégtelenítő szelepet ott alkalmazhatod, amikor a dugattyú sebességét szeretnéd növelni. Azért is fontos ez a szelep, mert az egyszeres működésű hengerek visszafutási idejét tudjuk ennek a használatával csökkenteni, ha beépítésre kerül a rendszerbe. Ha ezt alkalmazod, akkor kikerülhető lesz a kilevegőzéskor az energiavezeték, mely a vezérlőszelepet a hengerrel kötné össze.
Tömören ennyit írnék most róla, a pontosabb ismertetését megtalálod korábbi bejegyzéseimben. Viszont azt megjegyezném, hogy  a gyors kilevegőző szelepet közvetlenül a henger csatlakozójának közelében kell elhelyezni.

Nézzük a kétnyomású szelepet. Ennek van  X és Y bemenete és A kimenete. Csak akkor következik be a kimenet felé történő levegőáramlás  ha a két bemenet együttesen jelen van. Ha csak egy bemenőjel van (X vagy Y) akkor a tolattyúra rögzített szeleptányér, nyomás hatására zárja az áramlás útját.  Ha a  bemenő jelek  között nyomáskülönbség van akkor a nagyobb nyomású lezár, és a kisebb nyomású jut az A kimenetre. Ezt a fajta szelepet még ÉS elemnek is szokták  nevezni. Hogy hol is alkalmazhatod? Legtöbbször reteszelő biztonsági vezérlésekhez, ellenőrzési funkciókhoz, vagy különböző logikai műveletekhez használják.

Nyomásirányítók

Melyek is azok amiket de sorolhatunk? A szelepek közül megkülönböztethetünk nyomásszabályozó szelepet, nyomáshatároló szelepet és nyomáskapcsolót.Nézzük meg akkor melyikről mi az amit fontos elmondani és jó ha  tudnunk. Kezdjük a nyomásszabályozó szelepekkel. Ezeknek az a feladata hogy biztosítsanak stabil tápnyomást, a pneumatikus hengereknek és a vezérlő elemeknek. Még akkor  is, ha esetleg a hálózati nyomás nagyon ingadozna. Itt a lényeg az , hogy a bemenőnyomásnak mindig nagyobbnak kell lennie, mint a kimenőnyomásnak.  Tehát arra szolgálnak a  nyomásirányítók, hogy a sűrített levegő nyomását befolyásolják vagy úgymond nyomással vezéreltek.  Ezekből is megkülönböztethetünk három fajtát, melyek a következőek: nyomásszabályozó szelep, nyomáshatároló szelep és nyomáskapcsoló.

A nyomásszabályozó szelepeknél a lényeg, hogy a bemenőnyomás mindig nagyobb legyen mint a kimenőnyomásnak.
Nyomásszabályozó szelep tehermentesítés nélkül. Itt ennél a szelepfajtánál a membrán közepén lévő  szelepülék  hiányzik, ezért van az, hogy a nagyobb kimenőnyomásnál, vagy ellentétes áramlás esetén a kimenet nem tud kilevegőzni, és a szelep emiatt lezár.

Nyomásszabályozó szelep tehermentesítéssel. Itt  érthetően, az előzővel ellentétben a membrán közepén lévő szelepen keresztül, nagyobb kimenőnyomás esetén, illetve ellentétes irányú áramláskor a szelep a lezárás után kilevegőzik.

Nyomáshatároló szelepek. Ezekről azt lehet elmondani, hogy mint biztonsági szelepeket alkalmazhatjuk, például túlnyomás ellen, hisz meggátolják, hogy a rendszerünkben lévő egy előre beállított értéket meghaladhasson. Hogyan működik? Mikor  a szelep bemenetén a nyomás elérte azt az értéket amit beállítottunk, akkor kinyit és így szabad utat enged a rajta keresztül áramló levegőnek, hogy az a  szabadba tudjon távozni. Ha viszont a szelep bemenetén a nyomás elérte azt az értéket amit beállítottunk,  akkor az kinyit, és a levegő rajta keresztül a szabadba áramlik.  Addig tud nyitva maradni, míg a beépített rugó  beállított rugóereje azt le nem zárja a  nyomásból adódó erővel szemben.

Nyomáskapcsoló. A nyomáskapcsoló hasonlóan működik, mint a nyomáshatároló szelep. Olyankor alkalmazhatod, mikor a pneumatikus vezérléseknél a kapcsoláshoz meghatározott nyomás eléréséhez van szükség.

Az elzáró szelepek. Fontos szerepet játszanak ezek is, hisz a feladatuk, hogy a sűrített levegő átáramlását nyitják, és zárják fokozatmentesen.
A pneumatikus időszelepet említeném még meg ami egy  3/2-es rugós alaphelyzetű útszelepet, egy fojtó-visszacsapó szelepet valamint légtartályt tartalmaz. 

Így a bejegyzés  végéhez közeledve, láthatod, hogy mennyi  fajta szelep létezik, amelyeket a pneumatikus rendszerekbe beépítve használhatsz. Függ attól, hogy melyik munkaterületen  s milyen munkafázisnál alkalmaznád. Nem könnyű eligazodni köztük, s bízom benne, hogy ezzel az összefoglalóval is tudtam segíteni abban, hogy jobban megismerhesd a működésükkel kapcsolatos dolgokat.