Pneumatika csatlakozók további fajtái

Az előző bejegyzésemben a pneumatikus berendezések csatlakozóival foglalkoztam. Megismerkedtünk a dugaszoló csatlakozókkal, azok használatával és azzal. hogy mit kell tudnunk róla. Most ezt a vonalat folytatva, ismerjünk meg további néhány csatlakozó típust is.

Hollanderes csatlakozók

Ez a csatlakozó típus is igen népszerű volt, de inkább régebben alkalmazták. Még mielőtt megjelentek volna a dugaszolható csatlakozók akkor használták  leginkább. Mit kell tudnunk erről a csatlakozási formáról? Mi is az a hollanderes csatlakozó?

Ezt úgy tudnám elmagyarázni a legegyszerűbben, hogy a pneumatikus cső a csatlakoztatását tekintve  alapvetően két részből áll ezek a csatlakozó test és a hollander. Hol használhatjuk ezt az elemet?   A pneumatika csövek  csatlakoztatására illetve összekötésére. A hollandert viszont  a csövek szükséges rugalmassága miatt csak a műanyag csövek csatlakoztatására tudják alkalmazni, ez a fém csövek esetében nem jöhet szóba.

Hogyan is működik a hollanderes csatlakozó?

Van a csatlakozó testben egy úgynevezett csőcsonk, erre illeszkedik a pneumatikus cső,s  itt jön a képbe a hollander ami a rajta lévő menettel szorítja azt le a csatlakozó testhez. Így a tömítés alakkal történő zárással jön létre. Már maga a neve is a csatlakozónak utal arra, hogy mivel, jelen esetben hollander alkalmazásával oldjuk meg a csatlakoztatást. Itt kell még megemlítenem, hogy  "push-on csatlakozó" néven is ismerhetik sokan.   Azt jó tudnunk, hogy ennél a típusú csatlakozásnál nagyon lényeges az, hogy milyen a külső és a belső cső mérete. Ez meghatározó lehet az alkalmazásánál, mert a hollander csatlakozóval a cső mindkét átmérőjén illeszkedni kell a csatlakozóhoz.

Mint ahogy már a cikk elején is írtam, ezek a fajta csatlakozók manapság már nem annyira elterjedtek, lassan kiszorulnak az alkalmazási helyekről, de azért hasznos lehet  megjegyezni, hogy vannak olyan területek, ahol ma is ezeket érdemes és célszerű alkalmazni. S hogy mi miatt? Mert léteznek olyan tulajdonságai, amiért ajánlani tudom, ilyen például a nyomásállóság, alakzárás, hőállóság, de akik ezt használják is beszámoltak például arról, hogy a sokkal intenzívebb terhelés mellett is biztosabban tartja a pneumatikus csövet, mint a többi típusú csatlakozó.

Vágógyűrűs csatlakozó             

Érdekes már maga az elnevezése is, s lehet nem ismert annyira, mint az előző két típus. Mikor a pneumatikus rendszereket kezdték alkalmazni és összeépíteni, még  a kezdetekben használták ezt a fajta  vágógyűrűs csatlakoztatást. Talán ismertebb, ha a "roppantó gyűrű"  nevét említem, lehet így sokaknak beugrik, hogy ja, arról van szó!   A pneumatikus csőhöz való kapcsolódása alapján elmondhatjuk, hogy ez három részre osztható: miszerint a csatlakozó test, a vágógyűrű és hollander. Mint ahogy a  többi csatlakozó típusnál is tettem, itt is azt mondhatom, hogy ez a vágógyűrűs csatlakozó alkalmas a pneumatikai cső csatlakoztatására vagy az összekötésére. Azért is lehetne népszerűbb, hisz szinte bármilyen merev falú cső csatlakoztatására lehet használni, de azért inkább jellemző, hogy a réz és az acélcsövek kapcsolódásánál  veszik inkább előtérbe. Még ami lényeges lehet, hogy a vágógyűrű alakváltozása miatt létrejöhet a cső és a csatlakozott test között kötés és tömítés is.

Végül, de nem utolsó sorban a csatlakozókat felsorolva, tekintsük át a tudnivalókat az önzáró gyors csatlakozókkal kapcsolatban is. Ez az a fajta csatlakozó, amelyet az ipar számos területén előszeretettel alkalmaznak. Széleskörű a felhasználási köre is, és talán épp azért, mert nagyon sokféle kivitelben is kapható. De vannak például speciális önzáró csatlakozók, melyeket különböző területekre gyártanak.  Amit elmondhatok vele kapcsolatban, hogy jellemző az, ezeket a pneumatikus szerszámokhoz, például levegőpisztolyokhoz, vagy olyan kisebb gépek levegőellátáshoz használják, amelyek sűrített levegővel működnek. Ennél a sűrített levegős  alkalmazásánál azt mondhatom, hogy a különféle spiráltömlők és flexibilis légtömlők a legelterjedtebbek a csatlakozáshoz. Arról, hogy amikor a csatlakozót leoldjuk, s hogy a csőben lévő  közeg ne tudjon kiáramolni a rendszerből, egy úgynevezett beépített visszacsapó szelep gondoskodik.

Mi jellemző ezekre az önzáró gyors csatlakozókra még?

Két részből állnak, melyek a kuplung és a csatlakozó dugó. Általában a kuplung foglalja magába a visszacsapó szelepet is, de vannak, olyan esetleg speciális kivitelek mikor ezt a dugó részben találhatjuk meg.

Természetesen, mint ahogy  említettem, ezeken kívül is vannak még többféle csatlakozók, de remélem ezzel a néhánynak az ismertetésével is, sikerül jobban eligazodni közöttük.