Összefoglaló - Munkahengerek ismertetői
Egyszeres működtetésű munkahenger
Már hirtelen bele is vágtam a téma közepébe. Tehát el tudom azt mondani, hogy az egyszeres működtetésű munkahengereknél megfigyelhető az, hogy egyszerre, csak az egyik hengertér kap energiaellátást, tehát ebből a szempontból a másik az pihenő szakaszban található. Ezért ez alapján már azt is megállapíthatom, mivel csak az egyik kap energiaellátást, így csak egy mozgásirányban képesek munkát végezni. A másik mozgásirányban rugóerő, vagy külső terhelő erő biztosítja a dugattyúmozgást.
A beépített rugó úgy van méretezve, hogy megfelelően nagy sebességgel vigye a dugattyút alaphelyzetbe. Sok téveszme él akörül, hogy a lökethosszt mi befolyásolja. Tehát szeretném kijelenteni azt, hogy az egyszeres működtetésű munkahengereknél a lökethosszt minden esetben a beépített rugó szerkezeti hossza befolyásolhatja, korlátozhatja. S általában ezeket a végrehajtókat szokták használni akkor, ha valamit ki akarunk lökni, vagy adagolni szeretnénk a különböző anyagokat a gyártásban, esetlegesen valami hatalmas súlyt akarunk felemelni.
Kettős működtetésű munkahenger
Fentebb leírtam, mindent, amit az egyszeres működtetésűről tudniillik, éppen ezért gondoltam úgy, hogy most mindenképpen le kell írnom a kettős működtetésűről való tudnivalókat is. Előzőekben elmondtam, hogy csak az egyik hengertér kaphat áramellátást, addig a kettős működtetésű munkahengereknél a sűrített levegő energiája a dugattyút két irányba mozgatja. Sokszor kérdezték tőlem azt, hogy hol ajánlom a használatát, hiszen minden „terepre” megvan az ajánlott technika. Én úgy hiszem a legideálisabb az olyan környezetekben, ahol a dugattyúnak kötelező visszafutáskor is munkát végeznie. A tömítés ennél a hengernél is tömítőgyűrűkkel, dugattyúval vagy membránnal oldható meg.
Munkahenger löketvégi csillapítással
Mielőtt mélyebben belemegyek mindenféleképpen meg kell említenem azt, hogy ha a munkahengert arra akarod használni, hogy hatalmas súlyokat, tömegeket emeljen, vagy esetleg mozgasson, akkor a dugattyú löketvégi merev ütközése a hengerfedélen károsodást is okozhat. Tehát mivel nem szeretné senki azt, hogy egyfajta meghibásodás, vagy a meghibásodásból származó baleset történjen, el kell mondani azt, hogy ezt csillapítani kell. S ezt a löketvégi ütközést mindenképpen úgy tudod elkerülni, ha a löketvéghez csillapítást építesz be.
A véghelyzet elérése előtt egy fékdugattyú elzárja a hengertérben levő levegő szabad kiáramlását és ennek következtében máris elindul a folyamat, ami úgy néz ki, hogy a hengerfedélben elhelyezett fojtóvisszacsapó szelep változtatható keresztmetszetű fojtásán keresztül tud a továbbiakban áthaladni. De mivel lezártuk, így csökken a keresztmetszet, és ennek következtében a hengertérben elkezd hirtelen megnőni a nyomás és így a dugattyú fékezve, lassan éri el a véghelyzetet. A dugattyú ellenkező irányú mozgásakor a beáramló levegő a visszacsapó szelepen keresztül jut a hengertérbe.
Dugattyúrúd nélküli hengerek
Ha már ezekről a hengerekről beszélek, mindenképpen meglehet állapítani azt, hogy három különböző működési elvet alkalmaznak. Szalag és kötélvontatású henger, tömítő szalagos henger illetve henger mágneses csatlakozású szánnal. Tehát összehasonlításként megállapíthatom azt, hogy a kettős működésű hengerekhez képest a dugattyúrúd nélküli hengerek beépítési hossza jelentősen kisebb. S azt sem szabad kihagyni, hogy az utóbbi választása esetén nem kell félni attól, hogy a feladat végzése során, esetlegesen a dugattyúrúd kihajlik.
Ezt a hengert azokban az esetekben ajánlott használni, ha extrém hosszú löketre kell számolni, de a végérték az a 10 m, tehát maximum 10 méter lökethosszig használható. A készülékeket, terheket közvetlenül a szánhoz vagy a külső csúszkához lehet rögzíteni. Az erőt tekintve még azt kell megemlíteni, hogy mindkét mozgási irányba azonos nagyságú a dugattyú felület azonossága miatt.