Nyomásszabályozás- nyomásszabályozó egységek
Egy újabb, igencsak fontos témával szeretnék a mai bejegyzésemben foglalkozni a pneumatikai rendszerekkel kapcsolatban. Ez, mint a címben is jeleztem a nyomásszabályozás és a nyomásszabályozó egységek kérdése. Mint tudjuk a sűrített levegő hálózatban az üzemi nyomás általában olyan 6-10 bar között van, de ez az érték sokszor kisebb- nagyobb mértékben ingadozhat is a levegőfogyasztásnak köszönhetően.
Nyomásszabályozás
A pneumatikus rendszerben folyamatosan szükségünk van bizonyos levegőmennyiségre és ebben segít nekünk a nyomás szabályzó egység, hogy a rendszerben lévő nyomást tudjuk biztosítani. Lényeges dolog, hogy a sűrített levegőt minél hatékonyabban tudjuk felhasználni, ehhez a a nyomást pontosan a felhasználás által megkívánt értékre kell beállítani. Hisz tudjuk, hogy minden pneumatikus berendezésnek megvan az optimális üzemi nyomásszintje. Ezért is jó, ha a sűrített levegőt magasabb nyomáson tároljuk, de amikor szükséges, mondjuk a felhasználási helyen az alkalmazás igényének megfelelően alacsonyabb nyomásra is le tudjuk csökkenteni a sűrített levegőt.
Nyomásszabályozó szelep
Hogy mi is ennek a feladata?
A nyomásszabályozó szelep felel azért,hogy a szabályozott nyomás ( más néven, szekunder nyomás) állandó értéken tartása biztosított legyen, a bemeneti nyomás, és a a levegő-felhasználás változásaitól függetlenül is. Talán sokan nem tudják, de a nyomásszabályzóknak két alapkivitelük van. Melyek ezek? Van tehermentesített és értelemszerűen a másik, tehermentesítés nélküli.
Mit kell tudnunk ezekről?
A tehermentesített kivitelű nyomásszabályzók :
Ez az a nyomásszabályzó, amely a rendszer kimenetének túlnyomása esetében, elereszti a szabályozott oldali levegőt. Ha a szabályozott oldalon megnő a nyomás erre akkor lehet nagy szükség. Így elmondhatjuk, hogy az ilyen irányú kiáramlás a nyomásszabályozónak köszönhetően igazán elhanyagolható mértéket jelent csak.
A tehermentesítés nélküli kivitel:
Ez a tehermentesítés nélküli kivitel azt jelenti, hogy a kimeneti oldalt nem képes leereszteni. Ezeket a típusú nyomáscsökkentőket legtöbbször a gázok szabályozásárakor alkalmazunk,hisz ezzel tudjuk elkerülni, hogy azok a légkörbe juthassanak. A kereskedelemben gyakran találkozhatunk ezekkel a tehermentesítés nélküli nyomásszabályozókkal is, s ezekre is érvényes, hogy nem lehet csak úgy a levegőt a szelepházon keresztül a szabadba engedni.
Működése az állítócsavar segítségével történik. A levegő átáramlás majd csak akkor indulhat meg ismét, ha a kimenő oldalon a fogyasztás újra megkezdődik.
Miből is áll egy nyomásszabályzó? Vizsgáljuk meg akkor kicsit részletesebben:
Nyomásszabályzó, szekunder oldali leszellőzéssel (tehermentesített kivitel)
- rugótér ház
- forgató gomb
- rugó
- membrán
- szelepszár a szeleptányérral
- ellennyomó rugó
- szelepház
Mire szolgál a membrán?
Elmondhatjuk, hogy a nyomás szabályozása a membrán segítségével történik. A lényege az, hogy a membrán alsó felületére a kimenő nyomás, vagyis a szabályozott nyomás, míg a felső felületére a forgató gombbal mozgatható, s a rugó által meghatározott erő hat. Ezért van az, hogy mikor a levegőt elvesszük a kimenő nyomás csökkenni el kezd csökkenni és így a rugóerő által működtetett szelepszár kinyitja a tányérszelepet. S hogy ez a szelepzár ne tudjon esetleg túlzottan kilengeni szelepszár épp ez a rugócsillapítás küszöböli ki. Mikor a fogyasztás csökken akkor a kimenő nyomás növekszik, és így a membrán a rugóerő hatására elmozdul.
Mikor egy szabályozott térben megnő a nyomás, akkor tudjuk jól, hogy ezt a kialakult túlnyomást valahogyan le kell engedni. Mi történik ilyenkor? Egyszerűnek mondható. Mivel a rugóerő a kisebb, ezért a rugó összenyomódik és kinyílik a leeresztő csatorna, amelyen keresztül a túlnyomás a szabadba áramlik. Ez a tehermentesített kivitel.
Hogyan mérjük ezeket az értéket?
A kimenő nyomás értékét manométer mutatja. Amit külön kiemelnék, mert nagyon fontos, hogy a nyomásszabályozás a pneumatikában tulajdonképpen mennyiségi szabályozás is! Miért állítom ezt? Azért, mert a beáramló levegő mennyisége növeli a nyomást abban a bizonyos szabályozott térben addig, amíg ki nem alakul egy bizonyos egyensúly a rugóerő és a nyomásból származó erő között.
Remélem ezzel az írásommal, kicsit tudtam ma is segíteni abban, hogy közelebb kerüljenek ezek a fogalmak hozzánk és jobban megérthessük a pneumatikus rendszerek működésével kapcsolatos fogalmakat.