Mi a pneumatika?

Először is nézzük mit jelent maga az elnevezés. A pneuma görög szó, jelentése levegő. Az ipari termelésben felhasznált sűrített levegőt pneumatikus közegnek nevezik. A pneumatika gázok mechanikájával foglalkozó tudományág, mely elég rég időkre  vezethető vissza, ugyanis már a görög KTESIBIOS is említést tett arról, ( közel  2000 évvel ezelőtt) , hogy a sűrített levegőt használni lehetne munkavégző közegként. Megemlítendő, hogy a köznyelvben a sűrített levegővel működő berendezéseket, eszközöket szokták elsősorban pneumatikus berendezéseknek, eszközöknek nevezni.

A nagynyomású, gáz halmazállapotú közegek műszaki alkalmazásokra való  felhasználásával foglalkozik. Mivel a pneumatikus eszközök sűrített levegővel működnek, ezért röviden úgy is mondhatjuk,  hogy a pneumatika sűrített levegős technológia. Az iparban  főleg automatizálási célokra használják a sűrített levegős eljárást. Ezért  ezzel kapcsolatosan pneumatikáról vagy pneumatikus rendszerekről beszélhetünk . Mint ismeretes a  pneumatika világméretű ipari felhasználása azonban csak a munkafolyamatok szükségszerű fejlesztésekor és automatizálásakor indult meg rohamosabb  léptekkel. Ám  az iparban is csak az 1950-es évek óta használatos  ez a fajta technológia, kezdetben a bányászatban, az  építőiparban, majd a vasútnál például a légfékeknél alkalmazták. 

Ahogy bármely technológia kapcsán, fontos megjegyezni itt is, hogy előnyökkel és hátrányokkal is szolgál számunkra a használata. A sűrített levegő, mint összenyomható közeg, lehetővé teszi az energia tárolását és igény szerinti felhasználását.Ma már a legtöbb üzemben ki van építve a léghálózat, melyről a pneumatikus berendezések üzemeltethetők. Mivel az energiahordozó a sűrített levegő, a pneumatikus rendszerek, berendezések rugalmasak. Szerkezeti károsodás nélkül el tudják viselni  az esetleges túlterhelést is. De ha mégis túlterhelés következne be, annak  megszűntével  a berendezés minden probléma nélkül folytatja tudja a működését. Azéért is környezetkímélő ez a technológia, mivel elmondhatjuk, hogy a  pneumatikus berendezések a környezetet nem, vagy csak igen kis mértékben szennyezik. Zavaró hatásokra, sem kell számítani mint például mágnesesség, radioaktivitás, rezgések stb. kevésbé érzékenyek, mint az elektromos rendszerek.

Előnyeként említhetjük meg  még ennek a rendszernek, hogy  különösebb karbantartást nem igényel, és az az üzemeltetésükhöz szükséges szakismeretek is ,akik ezekkel a gépekkel, berendezésekkel dolgoznak , hamar beletanulnak.

Vannak e hátrányai és ha igen, melyek ezek?

Hátránynak tekinthetjük, hogy a levegő igaz bárhol és ingyen megtalálható, viszont  a sűrített levegő előállítása a magas energiaárak, valamint a kompresszorok hatásfoka miatt viszonylag elég drágává teszi. Hátránya lehet még az, hogy szabadban dolgozó pneumatikus berendezések, amennyiben a levegőből a páratartalom nincs kivonva könnyen  lefagyhatnak. Vagy az is a hátrányok közé sorolható, hogy több munkahenger együttes mozgása nem, vagy csak körülményesen állítható elő.

Mely területeken alkalmazhatjuk a pneumatikát?

Egyaránt megtalálhatóak az autóiparban, a  repülőgépipart támogató gyárakban is, tehát mondhatni, hogy a közlekedési eszközeink működését is jelentősen segíti, emellett az élelmiszeriparban, nyomdaiparban, atomiparban, vegyiparban is találkozhatunk pneumatikával, emiatt bátran állítható az, hogy az életünk részét képezik. Csoportosítva : Vannak az úgynevezett kisnyomású(0,2 bar alatti) eszközök, amelyeket irányítástechnikai feladatokra ajánlott használni. Az úgynevezett normál nyomást (0,2 és 2 bar között ) melyet tekinthetünk akár iparinak is már, hiszen ezt használják általában a gyártásban, és automatizálási feladatokra is lehet használni. Ám találhatunk még ennél nagyobb nyomásút is, amely 10 bar felettiek is lehetnek, ilyen nagy nyomás szükséges motorindításhoz, esetleg a repüléstechnikához. Fontos megjegyezni még azt is, hogy napjainkban a nagyobb nyomású eszközök a legelterjedtebbek.

Mint említettem a cikk elején, világméretű ipari alkalmazása eléggé soká indult el, ugyanis csak az automatizálásokkal egy ütemben kezdték még többen felismerni a benne rejlő lehetőségeket. Viszont napjainkra bátran kijelenthetjük, hogy egyetlen korszerű üzemből sem hiányozhat akkor, ha az adott  üzem tartani akarja az ütemet a világgal való versenyben , esetleg még fel is akarja venni termelésben a harcot vele.