Kompresszor fajták
Ha korábbi bejegyzés kapcsán néztél ismét ide, akkor most jogosan mondod ez az, amit már ott jelentősen kifejtettem, de fontosnak tartom azt, mégis, hogy szintén írjak róla itt is, hogy a típusokat tekintve ez a bejegyzés igazán kereknek legyen mondható. Tehát ha a dugattyús kompresszorra térünk, mindenképp meg kell említenem azt, hogy ez a legelterjedtebb típus szerte a világon. Most persze kérdezheted a monitor előtt ülve, hogy miért is? Amire a válaszom, a nyomásokkal lehet kapcsolatba hozni, hiszen bármilyen nyomás előállítására alkalmas, mert egyaránt tudsz vele kis-, közepes-, és nagynyomást is előállítani. Tehát kicsit szakmaiasabban elmondhatom úgy is, hogy nyomástartománya 100kPa (1 bar)-tól akár a több ezer kPa-ig terjedhet. Ezért elég nagy segítséget nyújthat ennek alkalmazása. Nagy nyomások eléréséhez többfokozatú kompresszorokra van szükség.
Hogyan működik?
A beszívott levegőt a megtalálható első fokozat már úgynevezett elősűrítést végez rajta, majd tovább haladva fokozni kezdi a sűrítést. Fontos megemlíteni azt, hogy a sűrítés folyamata rettentő nagy hővel jár, tehát ezt a keletkezett hőt, hűtéssel mindenképp el kell vezetni.
Membránkompresszor
A membránkompresszorokat, ha végül is be kell határolnunk, hogy mihez hasonlítható, akkor a dugattyús légsűrítők családjához lehet kapcsolni. Már a nevében is benne van az az adott elem, ami egyfajta célt szolgál a munkafolyamatban, mivel a szívó-és nyomóteret a dugattyútól ez a membrán választja el. Ez azért is jó, mert megakadályozza azt, hogy a sűrített levegő bármilyen kapcsolatba kerülhessen a dugattyútérrel. Hétköznapibban ezt úgy tudnám elmondani, emiatt lesz olajmentes a levegő. Ha egy kis jó tanácsot adhatok ennek kapcsán, hogy hol ajánlott használni ezt a típust, akkor az én véleményem szerint leghatékonyabban az élelmiszer, gyógyszer, illetve vegyiparban használható.
Csúszólapátos kompresszorok
Működését tekintve határozottan elmondható az, hogy a lapátos kompresszornál egy be- és kimenő csatlakozásokkal ellátott, hengeres házban a csapággyal ellátott rotor forgásra van kényszerítve. A lapátos elnevezéséből következtetve joggal merül fel benned az, de a lapátok miként végeznek végülis feladatot. Ezek a lapátok a rotorban vannak beépítve, amelyek forgás közben csökkenő és növekvő térfogatot is képesek bezárni.
Hogyan folyik ezzel a sűrítés?
Ha csúszólapátos kompresszort használsz, akkor jó tudnod vele kapcsolatban, hogy ha a cella növekedik, akkor áramlik be a levegő, majd ha csökken, akkor értelemszerűen már készen is van a sűrítés. A lapátokat a forgás közben fellépő centrifugális erő a említett hengeres ház falához szorítja. Előnyeihez tartozik, mint említettem, s el szeretném mondani, hogy segítselek a választásban annyit tesz, hogy kevés a helyszükséglete, ezért egyenletes állandó légszállítást képes biztosítani.
Két tengelyű csavarkompresszorok
A csavarkompresszorok működési elvéről mindenképpen meg kell említenem azt, hogy a csavarformájú forgórész egymásba nyúló menetei érintkezési felületei forgás közben a tengelyének megfelelő irányban haladnak tovább. Így a menetek és a kompresszorház között megtalálható térbe ennek köszönhetően valósul meg a levegő továbbítása. A forgórésznek köszönhetően, hogy a levegő szállításakor csökken a levegő térfogata, így már szállítás közben megtörténik a sűrítés.
Root kompresszorok
A root kompresszorról mindenképp megemlítendő az, hogy a dugattyúi egymással párhuzamos tengely körül forognak. S azt is el kell mondani, hogy ezek a dugattyúk között kapcsolat van, ugyanis össze vannak kapcsolva fogaskerékpárral. Tehát a megtalálható álló ház és a forgórész közé beérkező levegőt a forgódugattyú bármely nyomás nélkül szállítja az érkezési ponttól egészen a nyomócsonkig.
Remélem ebből a bejegyzésből ismét elegendő információt kaptál a bővebb típus elemzésemnek köszönhetően és alaposabban tudsz választani majd annak érdekében, hogy sikeresebben és minél eredményesebben tudd használni ezeket az eszközöket a mindennapi üzemelésük során.