Mit illik tudni a dugattyúrudas munkahengerekről?

Korábban arról már beszámoltam, hogyan is épül fel egy pneumatikus rendszer. Mely elemekkel találkozhatunk, ha alaposan megvizsgáljuk. Sőt, már velük kapcsolatban adtam néhány tanácsot, amelyeket figyelembe véve talán még költséghatékonyabban is használhatjuk, tehát mondhatom úgy is, ha azokat figyelembe vesszük, akár a veszteségek mennyiségét is jelentősen csökkenteni tudjuk. Rendkívül sok területen alkalmazzák napjainkban példákat említve, a járművek fékjeinél, a gépkocsik oldható tengelykapcsolóinál, nagyfeszültségű elektromos megszakítóknál, gőzturbináknál és vízturbinák szabályzó elemeinél is. A 20. század eleje óta elterjedtek és bátran állíthatom azt, hogy azóta uralják az életünket, hiszen felsoroltam néhány példát, de ezen kívül még számtalan helyen alkalmazzák. A jelenlegi cikkben a munkahengerekről szeretnék tájékoztatást adni számodra, annak érdekében, hogy minél több információ birtokába juthass, amit érdemes lenne róla tudnod.

Mi a munkahenger?

A munkahengerről a legfontosabb tudni való az, hogy egy olyan energiaátalakító eszköz, amely a bele áramló közeg nyomási energiáját alakítja át, mégpedig lineáris, vagy forgó mozgássá. Természetesen, a közeg alatt egyaránt érthetünk sűrített levegőt, hidraulikai olajat vagy bármely más folyadékot. A sűrített levegő használata esetén pneumatikus munkahengerekről beszélünk, míg ha hidraulika olajat használunk, akkor természetesen hidraulikus munkahengerekre gondolunk. A két különböző működtető közeg egyben meghatározza a munkahenger kialakítását és az alkalmazási területét is.

Mi a működési elve?

Lehet, most a fejed fogod, hogy egy valóban nehéz témára tértem rá, de garantálom azt, hogy biztosan meg fogod érteni akkor is, ha esetleg nem vagy szakmabeli. Tehát, a munkahenger belsejébe beáramlik a közeg, mondjuk a sűrített levegő, amelynek nyomási energiája a dugattyú felületére mondhatom úgy is, hogy nyomást gyakorol és végül is az ebből keletkező erő az fogja majd a dugattyút mozgásra kényszeríteni. S hogyan fog mozogni? Az attól is függ természetesen, hogy mely részére hat nagyobb erő.

A munkahengereket elég széles skálán történő szempontok alapján lehet csoportosítani.

Először is a működtető közeg alapján lehet egy munkahenger pneumatikus, vagy pedig hidraulikus.

  Lökethossz szerint: (L: lökethossz, D: dugattyúrúd átmérője)

• Kis löketű (L / D < 1)
• Normál löketű (L / D < 15-30)
• Nagy löketű (L / D > 30)

Ahogy említettem, hogy a mozgás szerint is attól függ, hogy mely részére hat nagyobb erő. Tehát mozgás tekintetében is emiatt két féle típust is megkülönböztethetünk. Találkozhatunk lineárissal is, de forgó működésűvel is.

  működtetés szerint

• egyszeres működésű
• kettős működésű
   

  helyzetstabilitás szerint

• egyállású
• kétállású
• három-, vagy négyállású
   

  véghelyzet-csillapítás szerint

• állítható pneumatikus löketvég-csillapítással
• rugalmas löketvég-csillapítással
• löketvég-csillapítás nélkül

Mit jó tudni a dugattyúrudas munkahengerekről?

Először is ki kell emelnem, hogy bátran mondhatjuk ezt a legelterjedtebbnek, tehát legtöbb esetben ilyen típusúval lehet találkozni. Szintén jó tudni, hogy szabványos elkészítésű egyedek is találhatóak, de nem utolsó szempont napjainkban az, hogy egyedi igényekre is készítsenek el egy-egy darabot. Véghelyzetek szempontjából sem mondhatjuk azt, hogy könnyű választani azok számára, akik nem rendelkeznek határozott állásponttal. Ugyanis találkozhatunk olyan véghelyzettel, ahol nem meghatározható, ilyen szokott lenni például a légkalapács. Viszont két állású, három állású, s a 4 állású sem ritka.

Nagyon lényegesnek tartom azt is elmondani, mennyire fontos az, hogy a beépítés módját helyesen és kellő megfontolással válasszuk ki. Ha ezt rosszul választom ki, akkor vetődik fel a kérdés nyomban, mi fog történni? Ebben az esetben is természetesen rendesen fog működni, csak annyi probléma fog fellépni, hogy a munkahengeren járulékos erők és nyomatékok is felléphetnek és ezek a mozgóalkatrészek találkozásánál például kopásokat idézhetnek elő. Tehát mondhatom úgy is, hogy az eszköz egyes elemei hamarabb cserére lesznek majd ítélve. Persze itt is bármi kopásnak indulhat, ha szerencsénk van, akkor csak a tömítések, ha nem, akkor akár a hengertest belső fala is elkophat, vagy a dugattyú, a dugattyúrúd, de még akár a csúszó csapágyak is sajnos korábban elhasználódhatnak.

Bízom benne, hogy egy kicsit most is közelebb kerültünk ahhoz ezzel a cikkel, hogy megismerjük jobban a pneumatikus rendszerek "titkait"