Dugattyúk működése - Löketvég-csillapítás
Az előző cikkben megismerhettük a dugattyús munkahengerekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat. Hol használjuk őket, bemutattam a felsorolásokon keresztül, hogy mely területeken s miért is lehet ennyire fontos az alkalmazásuk, és a működési elvükbe is kicsit jobban beleláthattunk. Persze csak tényleg érintettük a témát, hisz rengeteg mondanivaló van még erről. Sok olyan ismeret ami hasznos lehet számunka, s épp ezért most akkor ebben az írásomban ezekről szeretnék tájékoztatást nyújtani, hogy könnyebben megérthessük ezeket a sokszor bonyolultnak tűnő kifejezéseket és leírásokat a pneumatikus rendszer és ezen belül a munkahengerekkel kapcsolatban is.
Vegyünk ma akkor egy újabb témát, amivel a munkahengerekre vonatkozó ismereteinket bővíteni tudjuk. S hogy melyik is ez?
- löketvég csillapítás
Löketvég csillapítás
Azt tudjuk, hogy a munkahengerben a sűrített levegő nagy sebességgel tud áramolni, pontosabban a henger csövében. Ám képzeljük csak el, ha nem tennénk semmit annak érdekében, hogy a dugattyú ezzel a nagy sebességgel a hengerfedelének ütközzön, akkor az történne, hogy a munkahengerünk és akár a hozzátartozó alkatrészek is károsodhatnának. Ezért a munkahengerek legnagyobb részét úgynevezett löketvég csillapítással szokták felszerelni. Miért is jó ez? Egyszerű a válasz, hisz ez jóval lecsökkenti a dugattyú sebességét, még mielőtt elérné a fedelet.
De nézzük akkor, hogy milyen fajtái vannak. Kétféle löketvég csillapítást ismerünk:
- Az egyik a rugalmas löketvég-csillapítás
- A másik az állítható pneumatikus löketvég-csillapítás
Akkor elemezzük ezeket is kicsit bővebben.
Nézzük először a rugalmas változatot.
Mitől is mondhatjuk ezt rugalmasnak? Úgy néz ki hogy ez a legegyszerűbb löketvég csillapítás, hisz nem egy bonyolult valami a felépítése. Képzeljük el, úgy hogy van egy úgynevezett ütközőgyűrű, amely természetesen
egyfajta rugalmas anyagból készül. De hova is kerül ez? Ezt a gyűrűt a hengerfedél belső kialakításán ,a fedél és a dugattyú közé építik be. Legtöbbször poliuretán anyagból készül amiről elmondható, hogy nagyon jó az energiaelnyelő képessége is . S így el tudjuk képzelni ugye, hogy a dugattyú mozgás közben tulajdonképpen ennek a gyűrűnek ütközik s ezzel csillapítani tudja az ütközés erejét. Még annyit tennék hozzá, hogy ezt a rugalmas löketvég csillapítást legtöbbször inkább a kisebb méretű munkahengereknél használják, hisz itt ez elég a kisebb terhelés miatt.
A másik amit már említettem az állítható löketvég csillapítás.
Hogy mikor is érdemes ezt alkalmazni? Erre azt tudom mondani, hogy inkább a nagyobb sebességek és terelések mellett érdemes az állítható változatot használnunk. De miért is? Vetődik fel a kérdés sokakban ha erről beszélünk? Mivel jóval hatékonyabb lehet mint a rugalmas csillapítás épp a működéséből és a kialakításából kifolyólag. S akkor most ismerjük meg, hogy ez hogyan is működik. A dugattyú itt egy úgynevezett légpárnának ütközik, amely fojtás alatt van s így az jócskán lelassítja a dugattyú sebességét a teljes lökethossz utolsó 10-55 mm-nél. A rugalmas változatnál ismertettem már, hogy a hengerfedélbe van beépítve az ütközőgyűrű, ám ennél a rugalmas alkalmazásnál a csillapítás mindkét munkahenger-fedélbe be lett építve. Bizonyára sokakban felvetődik a kérdés, lehet e ezt szabályozni valahogy?
Igen lehet. A fedélen található egy állítócsavar, amivel be lehet állítani a csillapítás mértékét. De fontos azt tudnunk, hogy ezzel az állítócsavarral sajnos csak mint ahogy fentebb már írtam a munkahenger löketvégeinek utolsó 10 ... 50 mm-én tudjuk beállítani a csillapításnak az erejét. Ám ha ettől többet szeretnénk, hogy a lökethossz teljes szakaszán tudjuk ezt a sebesség beállítást szabályozni, akkor fojtó-visszacsapó vagy egy úgynevezett fojtó-hangtompító szelepet kell alkalmaznunk, de ezekre majd egy másik cikkben térnék ki. Hogy hol érdemes a nagyobb terhelések miatt az állíthatós pneumatikus löketvég-csillapítást beépíteni? Mindenképpen ott ajánlanám ahol nagyobb terhelésnek vannak kitéve a munkahengerek, mint például
az ISO 15552 szabványú profil- és összehúzócsavaros hengereknél, vagy a dugattyúrúd nélküli hengereknél, hogy csak néhányat említsek. De van sok egyedi kivitelezésű munkahenger is, ahol ezt alkalmazzák.
Most így a cikk végére érve, remélem újabb hasznos információkkal tudtam szolgálni, s kicsit közelebb érezzük magunkhoz ezt a témát is már.