Miért gondolják, hogy drága a sűrített levegő? Hogyan védekezzünk a szivárgás ellen?

Sokan még manapság is drága megoldásnak tartják a pneumatikában a sűrített levegő alkalmazását. Pedig ha a berendezések megfelelő méretűek, tökéletesen vannak beállítva vagyis mondhatjuk "normálisan" van elkészítve, a rendszer abban az esetben jelentősen csökkenhetnének a költségek. A cikkben bemutatom azokat a megoldásokat amelyek alkalmazásával jelentősen kevesebb lehetne  a ráfordított összeg és így kimondottan megérné a használata.

Amikor az iparban előkerül az a kérdés, hogy milyen technológiát alkalmazzunk egyes munkafolyamatok ellátására, és az úgynevezett nagy kalapba belekerül a pneumatika is, gyakran  s szinte azonnal leintik és a szemétbe dobják  még a feltételezést is, mert úgy hiszik, hogy a pneumatika a magasabb költségeket jelentő kategória. S talán egyértelműen  nem is a pneumatikát tekintik drágának, hanem a sűrített levegő előállítását, illetve használatát.

Mitől is függ az ára?

Az árát elég sok dolog befolyásolja. Mivel függ attól is, hogy a villamosenergia szolgáltatók milyen egységárért biztosítják szolgáltatásukat a cégnek, ezért konkrétan ez az egyik igen jelentős befolyásoló tényező. Veszteséget idézhet elő az úgynevezett szivárgás, tehát hogy a rendszerünkből kiszabadul a hasznos anyag. S ez hatalmas kárt is képes okozni, elég csak belegondolni, hiszen ha nem szivárogna, akkor azt a mennyiséget is  a termelésre tudnánk fordítani. Ám ha a tényleges előállítási költségeiről beszélünk, akkor azt az  energia felhasználás teszi ki tehát közel 75-90%-át. Persze ez sem tekinthető általánosnak így, hisz hatást gyakorol rá az is, hogy milyen nagy a berendezés, fontos befolyásoló tényező még az üzemóra, tehát naponta, hány órán át üzemel az adott berendezés. Viszont általánosságban az alábbi adatok mondhatóak elfogadhatónak: A beruházási költség az elérheti akár a 20%-ot, a telepítési és karbantartási költség az közel 5% és az energiaköltség, körülbelül 75%. Azonban ahogy említettem ezek tényleg csak viszonyított adatok, tehát nem tekinthetünk úgy rájuk, hogy minden esetben ezekkel kell számolnunk. A gyakorlatban úgy szokás mondani, ahány berendezés, annyi fajta lehetőség lehet a költség terén is.

Hogyan lehetne csökkenteni a veszteségeket?

Ami elsődlegesen  is fontos azaz úgynevezett szivárgási veszteség. De mit nevezünk ennek? Végül is szivárgási veszteségnek azt a közeg fogyást mondhatjuk, amely akaratunk ellenére is bekövetkezik. Hétköznapi példával szemléltetve úgy lehet legegyszerűbben elmondani, hogyha tegyük fel locsolunk a kertben és mi kimondottan a kedvenc virágunkat szeretnénk csak megöntözni addig kapja a vizet, amíg a locsolónkból ki nem fogy, vagy fel nem emeljük, viszont garantált szinte az, hogy nem minden csepp víz fog arra a virágra esni amire szeretnénk, más növény is kapni fog belőle, ha csak pár cseppet akkor is. Tehát ez már mondható úgy, hogy szivárgási veszteség.

Az iparban viszont ez a szivárgás néha  szinte elkerülhetetlen, mivel a használat során nem minden mennyiség kerül felhasználásra, de nem a kimondott szivárgás az ami gondot okoz a későbbiekben, vagy az adott helyzetben, hanem az ha a rendszernyomás a kritikus érték alá csökken. Ettől azért jobb óvakodni, tehát nem szabad a határokat feszegetni, mert ha ezt elérjük akár a berendezésünk teljes vagy részleges leállása is bekövetkezhet, ami már az adott esetben károsíthatja is azt.

Szivárgás félék

Az iparban kétféle szivárgást szoktunk megemlíteni és fontos, ha meg is tudjuk különböztetni őket egymástól. Eddig azt hangsúlyoztam, hogy nem feltétlen jó az, ha a rendszerünk feleslegesen kiengedi a használni kívánt közeget, tehát mondjuk úgy pocséklás történik, viszont vannak olyan egységek, amelyeket pont így terveztek meg. Ezért ezt tervezett szivárgásnak szoktuk nevezni.

Hol keletkezhet nem tervezett szivárgás?

A nem tervezett szivárgás mondhatni bárhol megtörténhet, ahol a sűrített levegő akár egy kis rést, teret talál magának. Viszont leggyakrabban a csatlakozók és a tömlők környékén következhet ez be. Esetleg már a levegő előkészítőből is történhet szivárgás. Ahogy a példának a víz szerepét hoztam, abból már gondolhatjuk tovább, hogy az elzárócsapoknál is bekövetkezhet, persze, nem feltétlen kell nagy mennyiségű szivárgásra gondolni, meg arra, hogy mondjuk a résen süvít ki a levegő.

Ahogy beszámoltam róla, a szivárgás mondhatni néha elkerülhetetlenül bekövetkezik, sok mindent tenni ellene nem lehet, viszont ezt a szivárgás által létrejött veszteséget  jelentősen le tudjuk csökkenteni abban az esetben, ha oda figyelünk a berendezésünkre és karbantartjuk.